* ki számít manapság hackernek? vajon hogyan határozza meg egy hacker önmagát?

Véleményem szerint egy személy magáról állíthatja, hogy hacker értékrendet követ, a világot hacker szemmel nézi, azonvan azt, hogy ő hacker vagy sem, a környezete dönti el. Definíció szempontjából álláspontom Bruce Schneieréhez áll legközelebb, hacker az, aki rendszerek határait keresi. http://www.schneier.com/blog/archives/2006/09/what_is_a_hacke.html

* milyen előnyei lehetnek egy ilyen kreatív káoszra épülő közösségnek?

A közösség robusztussá válik, mert nincs egy személy vagy szervezet, amely érdemben ártani tudna neki. Az evolúcióhoz hasonló, önműködő folyamatok rövid és hosszú távon is tisztítják a rendszert, így a legjobb ötletek tudnak érvényesülni.

* elősegíti-e a céltudatos fejlődést egy effajta társulás?

Igen és nem. Igen, mert a közösség nyílt, így bármilyen célt szívesen fogad. Nem, mert ha a fejlődést szomjazóban nincs kellő motiváció, hogy végigvigye ötletét, kicsi az esélye, de előfordulhat, hogy nem talál olyat, aki motiválná.

* az elért eredmények vajon a szélesebb társadalom számára is hasznosak, vagy megmaradnak a mikroközösség szintjén?

Mindenképpen hasznosak, a körülmények ráadásul magukkal hozzák, hogy üzleti inkubátorházakkal szemben nem egy-egy befektető, hanem az evolúcióhoz hasonlatos folyamat dönti el, mely projekt életképes annyira, hogy szélesebb társadalom számára is hasznos legyen. Egy példa lehet a német kalózpárt, vagy a soup.io tumbleblog.

* mennyire szigorúak a közösség határai? hogyan kapcsolódnak a globális hackerspace hálózathoz? (ha hálózatnak nevezzük egyáltalán)

A közösség határai (méret szempontjából) mind le-, mind felfelé elmosódnak: a tagok mind-mind másképpen és más mértékben kapcsolódnak a hackerspace-hez, ez időben is változó, a globális hackerspace hálózatot pedig inkább P2P jellegűnek látom, ahol dinamikusan változik, mely space-ek mely másikakkal működnek együtt egy-egy projekten.i

* kinek mit jelent a hackerspace?

Helyet és közösséget. A helyet létrehozta és fenntartja a közösség, a közösségnek multifunkcionális teret biztosít a hely.

* hogyan lehet ennyire sokrétű érdeklődéseket (zene, programozás, bütykölés stb.) egy irányba terelni? haladnak egy letisztult, közös cél felé, vagy inkább a párhuzamos egymásra hatás a lényeg?

Jobban belegondolva nehéz is olyan közepes-nagyobb projektet találni, amelyhez nem lenne szükség egynél több terület együttműködésére. A közös cél és a párhuzamos egymásrahatás szerintem nem zárja ki egymást, a projektek mind-mind egy-egy közös célt jelentenek a bennük résztvevőknek, a többieknek pedig biztosítják a ráhatás lehetőségét (mindkét irányba).

* ha belátják, hogy léteznek a közösségben erősebben hangadó egyének, hogy tudják mégis megtartani a hierarchia-ellenességet?

Nem hierarchia-ellenesek vagyunk, hanem az implicit hierarchiák pártján állunk, azaz kőbe vésett - agyon-szavaztatott előre definiált hierarchia helyett hiszünk abban, hogy egy projekt körül (amennyiben szükség van rá egyáltalán) előbb-utóbb kialakul egyfajta hierarchia vagy szereposztás, amely a projekt folyása során később változhat is. Szerintem idevág az IETF mottója, azé a szervezeté, aki sokat tett/tesz azért, hogy az Internet működőképes(ebb) legyen: "We reject kings, presidents and voting. We believe in rough consensus and running code."

* mennyire érzik úgy, hogy szubkultúrát képviselnek? mik azok az elemek, amikben észreveszik, hogy esetleg befolyásolnák a mainstreamet?

Valamennyire biztos, tekintve, hogy a mainstream gondolkodás a hacker rendszerhatár-kutatási szemléletével szemben azt tekinti példának, hogy fogadjuk el a rendszert, ahogy kapjuk. A mainstreambe nagyjából a '90-es évek óta folyamatosan szivárognak át elemek, leginkább a popkultúra részeként. A magyar mainstreamet azonban meglátásom szerint leginkább az ügyeskedésben sikerül befolyásolnia, egy-egy újabb lehetőséget mutatva arra, hogy értékteremtés helyett (negatív értelemben) alternatív módon is megoldhatók problémák.

* hogyan lehet összekötni a hackerspace-en belüli aktivitást a „polgári élettel”? törekednek erre a tagok, vagy szándékosan egy párhuzamos valóságként tekintenek az benti dolgokra?

Össze lehet kötni, volt is már rá példa, hiszen más körülmények között földi halandó ritkán (egyetemi vagy K+F dolgozóként) juthat be ennyire széles körűen és jól felszerelt helyre. Ettől függetlenül sokszor jó párhuzamos valóságként tekinteni a benti dolgokra, mivel a "by design" önszűrő társaság lehetőséget biztosít arra, hogy a hackerspace-en belül nagyobb arányban találkozzunk kreatív emberekkel, mint "odakinn".

* mik voltak azok a filmek/könyvek amik hatottak az érdeklődésükre? vannak-e hacker idolok (akár létező, akár kitalált személyek), akik meghatározták az identitásukat?

film: WarGames (1983), Sneakers (1992), Hackers (1995), The Net (1995), Pirates of Silicon Valley (1999), Takedown (200), Antitrust (2001), Swordfish (2001), Eagle Eye (2008), The Girl with the Dragon Tattoo (2009)

könyv: Stealing the Network: How to Own the Box, How to Own a Continent, How to Own an Identity

* vajon egy effajta közösség létrejöhetett volna globalizácó és posztmodern, nagyvárosi környezet nélkül?

Lehetséges, hogy létrejöhetett volna, de valószínűleg a körülmények katalizálták a folyamatot. Az Internet megkönnyítette a földrajzi korlátok áthidalását, a környezet pedig motiválja a tagokat, hogy közösséget és annak teret hozzanak létre.

* mennyire tudatosak abban, hogy a jelenlegi társadalomszerveződési változásokra reagáljanak? milyen tapasztalataik vannak e téren, amik esetleg a nagyközönség számára is felhasználhatók?

Lásd kalózpártok feljebb, ezen kívül társadalomszerveződési változásokra való reakció ugyanúgy keletkezik, mint az innováció: nem kell tudatosnak lennie, a szerkezetből következően magától jön.

* mik azok a játékok, amik fontos szerepet játszottak az életükben?

LEGO